A Közép-európai Egyetem csatlakozik a Simons Alapítvány úttörő ökológiai idegtudományi kutatásához
A Simons Collaboration on Ecological Neuroscience (SCENE – Simons Együttműködés az Ökológiai Idegtudományban) húsz vezető kutatócsoportot fog össze a kognitív tudomány, az idegtudomány és a mesterséges intelligencia területéről, hogy feltárják, hogyan képesek az élőlények értelmezni a kulvilagot, és alkalmazkodni a folyamatosan változó, természetes környezethez.”
Hogyan modellezi agyunk a kiszámíthatatlan világot?
„Az ambiciózus együttműködést Lengyel Máté, a CEU Kognitív Tudományok Tanszékének professzora vezeti. „Sok szempontból a SCENE számomra egy megvalósult álom” – mondta Lengyel professzor. „Mind a kutatási kérdések, amelyeket vizsgálni fogunk, mind az együttműködés módja – ahogyan a SCENE húsz nemzetközi kutatócsoportja közösen dolgozik majd – nagyon közel áll a kognitív tudományról és az idegtudományról alkotott elképzeléseimhez.”
Milyen belső modellek irányítják a környezetünkkel való interakcióinkat? Vajon ezek a modellek azokra a dolgokra összpontosítanak, amelyeket kepesek vagyunk irányítani és megváltoztatni? Vagy azokra, amelyek jutalmazóak? Esetleg egyszerűen a világ kiszámítható aspektusait tükrözik vissza?
Ezek a kérdések az emberi és állati intelligencia legmélyebb rétegeit érintik – és még a mesterséges intelligenciára is hatással vannak. Személy szerint ezek a kérdések karrierem kezdete óta különösen közel állnak a szívemhez.
Mindig is hittem abban, hogy az ilyen komplex kérdésekben való érdemi előrelépéshez szilárd elméleti alapokra kell építenünk, és szigorú empirikus tesztekkel kell alátámasztanunk a kidolgozott matematikai elméleteket. A SCENE szoros együttműködése a világ vezető elméleti és kísérleti kutatócsoportjai között – a Simons Alapítvány nagylelkű támogatásával – lehetővé teszi e vízió megvalósítását. Megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem ezt a csapatot, és izgatott vagyok a lehetőségek miatt, amelyeket CEU Kognitív Tudományi Tanszékének, különösen a Budapesten működő Kognitív Számítási Központnak nyújt.
A csecsemők fejlődése, mint betekintés az elme működésébe
Jonathan Kominsky, a Kognitív Tudományi Tanszék adjunktusa szintén hozzájárul a SCENE úttörő kutatásához. „Nagyon örülök, hogy emberi fejlődési nézőpontot vihetek be ebbe az úttörő együttműködésbe a CEU Kognitív Fejlődés Központja és a bécsi KinderKognition labor társigazgatójaként” – mondta Kominsky.
„Az emberi fejlődés sokkal hosszabb ideig tart, mint a legtöbb más faj esetében, különösen az olyan alapvető motoros készségek eseteben, mint a tárgyak megragadása vagy az önálló mozgás. Egy csecsemő egészen más módon képes kapcsolatba lépni a tárgyakkal, terekkel és emberekkel 4 hónaposan, mint 6 hónaposan – vagy 6 hónaposan, mint 12 hónaposan.
A SCENE projekt szempontjából ez egyedülálló lehetőséget kínál annak vizsgálatára, hogyan változnak a csecsemők belső világmodelljei azzal párhuzamosan, ahogy új képességeket szereznek a világ befolyásolására, és ahogy ezekkel a motoros készségekkel több tapasztalatot gyűjtenek. Nagyon hálás vagyok a lehetőségért, hogy együtt dolgozhatok Mátéval és kiváló nemzetközi kollégáinkkal ezen alapvető kérdések megválaszolásán, melyek az elménk működésére vonatkoznak. Kutatásomat, amely azt vizsgálja, hogyan gondolkodunk az „ok és okozat” világáról, szeretnem kiterjeszteni arra a kérdésre, hogy mi történik az elménkben és agyunkban, amikor először tanuljuk meg, hogyan tudunk mi magunk változásokat előidézni a világban.”
A SCENE-ről
A Simons Collaboration on Ecological Neuroscience célja, hogy áthidalja a kontrollált laboratóriumi kísérletek és a való világ összetett viselkedése közötti szakadékot. Azzal, hogy a kutatók azt vizsgálják, hogyan alakulnak és alkalmazkodnak az agy belső modelljei dinamikus, kiszámíthatatlan környezetekben, olyan elveket tárhatnak fel, amelyek nemcsak a természetes intelligenciát magyarázzák meg, hanem a következő generációs mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztését is megalapozhatják.
A SCENE kutatócsoportjai kísérleteiket különböző fajokon, természetes környezetekben és elméleti keretek mentén integrálják majd. Az együttműködést, mely várhatóan tíz évig tart, a a Simons Alapítvány finanszírozza.
Résztvevő intézmények
A Közép-európai Egyetem mellett a következő intézmények vesznek részt a projektben:
New York-i Egyetem, Pittsburghi Egyetem, Yale Egyetem, Cambridge-i Egyetem, Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem, Johns Hopkins Egyetem, Oregoni Egyetem, Minnesotai Egyetem, Carnegie Mellon Egyetem, Darmstadti Műszaki Egyetem, Google DeepMind, Columbia Egyetem, Duke Egyetem, Stanford Egyetem, valamint a Weizmann Tudományos Intézet.
További információért a SCENE-ről kérjük, olvassa el a Simons Alapítvány SCENE-hez kapcsolódó bejelentését.
Krisztina Fogas
Central European University (CEU)
fogask|ceu.edu| |fogask|ceu.edu
Legal Disclaimer:
EIN Presswire provides this news content "as is" without warranty of any kind. We do not accept any responsibility or liability for the accuracy, content, images, videos, licenses, completeness, legality, or reliability of the information contained in this article. If you have any complaints or copyright issues related to this article, kindly contact the author above.

AMCD Condemns Massacre of the Druze in Syria
Frontline Source Group Named to Forbes 2025 List of America's Best Professional Recruiting Firms
Michole Briana White Returns Home: An Evening of Soulful Resonance at City Winery Chicago
Kalendarium
Więcej ważnych informacji
Jedynka Newserii

Jedynka Newserii

Prawo

KE proponuje nowy Fundusz Konkurencyjności. Ma pobudzić inwestycje w strategiczne dla Europy technologie
W środę 16 lipca Komisja Europejska przedstawiła projekt budżetu na lata 2028–2034. Jedna z propozycji zakłada utworzenie Europejskiego Funduszu Konkurencyjności o wartości ponad 400 mld euro, który ma pobudzić inwestycje w technologie strategiczne dla jednolitego rynku. Wśród wspieranych obszarów znalazła się obronność i przestrzeń kosmiczna. Na ten cel ma trafić ponad 130 mld euro, pięciokrotnie więcej niż do tej pory.
Firma
Były prezes PGE: OZE potrzebuje wsparcia magazynów energii. To temat traktowany po macoszemu

Choć udział odnawialnych źródeł energii w miksie energetycznym Polski jest stosunkowo wysoki i rośnie, to ten przyrost jest chaotyczny i nierównomiernie rozłożony miedzy technologiami – wskazuje Forum Energii. Dodatkowo OZE potrzebują wsparcia magazynów energii, a zdaniem Wojciecha Dąbrowskiego, prezesa Fundacji SET, ten temat jest traktowany po macoszemu. Brak magazynów powoduje, że produkcja energii z OZE jest tymczasowo wyłączana, co oznacza marnowanie potencjału tych źródeł.
Infrastruktura
Wzrost wynagrodzeń ekip budowlanych najmocniej wpływa na koszty budowy domu. Zainteresowanie inwestorów mimo to nieznacznie wzrasta

Budowa metra kwadratowego domu w Polsce kosztuje od 5,55 do 6 tys. zł w zależności od województwa – wynika z najnowszych analiz firmy Sekocenbud. Najdrożej jest w Warszawie, gdzie cena za metr kwadratowy domu przekroczyła już 6,2 tys. zł. Na przyrosty kosztów budowy domu wpływają zarówno drożejące materiały budowlane, jak i wyższe wynagrodzenia pracowników. Inwestorzy nie rezygnują jednak z budowy domów jednorodzinnych, co ma związek m.in. z wciąż wysokimi cenami mieszkań czy też obniżką stóp procentowych.
Partner serwisu
Szkolenia

Akademia Newserii
Akademia Newserii to projekt, w ramach którego najlepsi polscy dziennikarze biznesowi, giełdowi oraz lifestylowi, a także szkoleniowcy z wieloletnim doświadczeniem dzielą się swoją wiedzą nt. pracy z mediami.